close
A Gibbonokról...

 
 
 
Csocsóbaleset!
(avagy az orrtörésem története)
 
Debrecen 2006...
 Az enyhén illuminált asztaltársaságommal arról kezdtünk beszélni,
hogy problémáim vannak a horkolással, mert elég csúf orrsövényferdülésem van.
A beszélgetés folyamán arra a döntésre jutottam, hogy el kell mennem eltöretni, ha nem akarok reggelente úgy ébredni, mint a mosott-trocsok.
Persze ha őszinte akarok lenni, eszem ágában sem volt kés alá feküdni, úgyhogy nem tudom meddíg halogattam volna.
Hajnalban az Ibolya nevü létesítményben csocsózásra vetemedtünk, és arra, hogy engedtünk a csábításnak, és a minket kihívó két vadidegent nullára vertük. Pár perc múlva az orrsövényem a jobb szemem alá került szilánkos töréssel.
Nem is volt időm megköszönni a srácnak a gyors segítséget, mert mire felocsúdtam elszaladt.
Délután kettőkor már a műtőasztalon feküdtem a kés alatt, és egy fél óra múlva rendbe is volt rakva az orrom. Egy hét múlva reggelente már nyoma sem volt az addigi reggeli fáradtságnak.
Remélem egyszer ellátogat erre az oldalra, mert így meg tudom köszönni neki:
köszönöm, te butuska!
 
 

 
 

 
Hozzászólások (2)
Hej butuska!
2 2009. április 30. csütörtök, 09:14
Deni
Ulambatori, vitézségtelen tettedre én se fakadnék dalra... de mivel sebészprecíz' szerencséd volt, így agaraink is elhallgattak...
S talán butuska fejedben tudva lészen, hogy mindig a mártírok nevét jegyzi a nép...
hahaaa hahaaa hahahahahahahaaa
Vicces
1 2009. április 26. vasárnap, 19:44
Annamannam
Nagyon vicces! Kicsit az esti mese macira emlékeztet a fagott hangja miatt.
Kérjük, hogy regisztrálj vagy jelentkezz be, ha hozzá kívánsz szólni ehhez a cikkhez.